Menü Bezárás

Pszichológiai immunrendszer jelentősége járvány idején

Pszichológiai immunrendszer jelentősége járvány idején

 

A minket körülvevő vírusokkal szemben csakis az erős, jól működő biológiai immunrendszerünk nyújthat védelmet. Ezért olyan fontos most az egészséges táplálkozás, sok alvás és a rendszeres testmozgás (még akkor is, ha a szobában kell mozogni). De mi a helyzet a lelkünk egészségével? Miért fontos a pszichológiai immunrendszer?

A pszichológiai immunrendszer azokból a személyiségvonásainkból áll, amelyek segítik a stresszel való hatékony megküzdést.

 

A pszichológiai immunrendszerünknek nagyon sok összetevője van. Csak néhányat említek közülük, melyek kifejezetten fontosak koronavírus idején:

Optimizmus: Egy beállítódás, egy hit abban, hogy irányítani tudjuk azokat a cselekvéseket, amelyek segítenek a jelenlegi helyzettel való megküzdésben.

Érzelmi intelligencia: Az a képesség, amellyel pontosabban ismerjük fel magunk és mások érzelmi állapotának változásait, ki tudjuk fejezni ezeket az érzelmeket és megfelelően reagálunk azokra. Ide tartozik a kudarcok és fenyegetések keltette negatív emóciók uralásának, konstruktív viselkedésbe való átalakításának a képessége. És ide tartozik az indulatok, a düh és a harag érzelme feletti kontroll gyakorlásának képessége.

Reziliencia: A személyiségünk rugalmas ellenállása a minket érő stresszhatásokkal szemben. A reziliens ember, a belső tartalékok mozgósítása segítségével, gyorsan visszanyeri testi-lelki egyensúlyát a nehéz élethelyzetek átélése (pl. krízis, veszteség, csődélmény) után. Ha egy reziliens embert az élet padlóra küld, akkor átéli ennek a mélypontnak a nehézségeit, mégis képes talpra állni, és sokszor még előnyére is tudja fordítani a viszontagságos helyzetet.

Önbizalom, kontroll képesség: Az a képesség, az a meggyőződés, hogy képesek vagyunk a belső erőforrásaink és a környezetünk segítségével megküzdeni a jelenlegi helyzettel. Aktív erőfeszítéseket teszünk a kontroll megszerzésére és megtartására és a számunkra új helyzetekben is kontrollra készen viselkedik.

Éntudatosság, öntisztelet: A stresszhelyzetek kezelésében nagy szerepe van annak, mennyire figyelünk önmagunkra. Tudunk-e a sok képernyőnézés közben megfelelő szüneteket tartani, hogy pihenjünk, együnk, vagy csak igyunk egy pohár vizet. Megterveztük-e már a napirendünket? Az emberek olyankor szoktak pánikba esni, amikor eszköztelenek, amikor valami olyan adódik, amire nem számítanak. Ha előre gondolkodunk arról, hogyan építjük fel a napirendünket, hogyan védekezünk a vírus ellen, azt jelenti, hogy tudatosan állunk a dolgokhoz.

Társas támasz keresése: sokan azt gondolják, hogy aki segítségért fordul, az gyenge ember, hogy aki nem tudja önállóan megoldani a gondjait, azzal valami baj van. Pedig evolúciós lehetőségünk, hogy segítsük, támogassuk egymást. A jelenlegi helyzetben pedig kifejezetten fontos, hogy támaszkodjunk a szeretteinkre. A telefon és az internet lehetővé teszi azt, hogy a karantén ideje alatt is együtt legyünk velük.

Leleményesség: A kreatív képességünk tervek, alternatív megoldások, eredeti ötletek kimunkálására, a tanult ismeretek olyan átstrukturálására, hogy azok alkalmas erőforrásként szerepelhessenek a megküzdési folyamatban. A tanult leleményesség most nagyon sokat segíthet a digitális munkamódra való átállásban.

 

Reziliencia

A jelenlegi járvány hatására, olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor a régi probléma megoldási stratégiáink segítségével már nem tudjuk megoldani a kialakult új helyzetet. Ilyenkor egy reziliens ember nem esik pánikba, hanem aktiválja a tudatos és tudattalan tartalmait.

Ezek a tudatos és tudattalan tartalmak új felismeréseket hoznak létre, amelyből megszületnek az új probléma megoldási stratégiák. „Lehet, hogy már küzdöttünk meg életünk során más nagy veszélyhelyzettel? Mi segített akkor? Hogyan lehetne átalakítani a régi megoldási stratégiákat az új helyzetre formálva?”

A reziliens ember egy magasabb szintre lép a megoldási stratégiáiban és saját fejlődésére fordíthatja azt, amit a krízis összetört.

A reziliencia nem azt jelenti, hogy nem vesszük észre a krízis okozta nehézségeket, saját rossz érzéseinket. Ha ezeket nem vesszük tudomásul és nem próbáljuk meg kezelni, hanem eltávolítjuk őket, az nem jelent valós megküzdést a helyzettel.

A rezilienciának a növeléséhez az első lépés, hogy elfogadjuk a jelenlegi helyzetet, annak minden előnyével és hátrányával.

 

Magunk is sokat tehetünk azért, hogy a jelenlegi krízishelyzetben rugalmasabban reagáljunk és reziliens módon viselkedjünk:

  1. Legyünk optimisták, de reálisan! Bízni kell a pozitív végkifejletben. Közben pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni a valós körülményeket.
  2. Összpontosítsunk a jó dolgokra a jelenlegi helyzetben! Ha nem mindig a problémákon rágódunk, az segít fenntartani a pozitív gondolkodást. A média hírei között keressük a reményt adó vagy mások pozitív megküzdését bizonyító híreket. Használjuk ki a lehetőséget, hogy családunkkal több időt lehetünk otthon. Használjuk ki a lehetőséget, hogy olyan dolgokat csináljunk, amire eddig nem volt idő (pl.: nyelvtanulás, jógázás stb.).
  3. Dolgozzunk az önbizalmunk építésén! Hangsúlyozzuk a magunk számára pozitív tulajdonságainkat, amik erősítenek bennünket a járványügyi helyzettel való megküzdés során.
  4. Dolgozzunk kapcsolataink építésén és a meglévőek fenntartásán! A család és a barátok nagy segítséget jelenthetnek a jelenlegi helyzetben, még akkor is, ha csak telefonon vagy interneten tudunk velük beszélgetni.
  5. Legyünk támogatóak! Segítsünk a rendelkezésre álló eszközeinkkel családtagjainknak és környezetünknek. Hívjuk fel gyakrabban idősebb rokonainkat, ha tudunk, segítsünk nekik a bevásárlásban. Segítsünk a kisebbeknek megérteni a jelenlegi helyzetet és kifejezni érzelmeiket! Ugyanakkor fontos, hogy felismerjük azt, amin nem tudunk változtatni saját erőforrásaink felhasználásával, és arra ne pazaroljunk felesleges energiát.
  6. Határozzunk meg célokat és napirendet! A nehézségek elkerülhetetlenek, de ha a célokat tartjuk szem előtt, az segíteni fog.
  7. Törekedjünk a pozitív átkeretezésre! Amit eddig félelemkeltőnek láttunk, hogyan lehetne átértelmezni reálisan, hogy ne keltsen akkora szorongást? Milyen lehetőség rejtőzik az adott nehézségben?

Kérem, ha tehetik, kövessék az iskolapszichológia facebook csoportban megosztott információkat. https://www.facebook.com/groups/881265935677267/

Jó egészséget kívánok minden diáknak és családtagjainak!

 

Üdvözlettel: Elbert Viktor iskolapszichológus